A február óta tartó orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg a nemzetközi logisztikai folyamatokat. Az Európai Unió Oroszországgal és Belarusszal szembeni, több ütemben hozott megszorító intézkedései számos árucsoportra, köztük egyes létfontosságú energiahordozókra is kiterjednek. Jelenleg pedig a 6. szankciós csomag elfogadásán dolgoznak.

Milyen áruköröket érintenek az európai uniós szankciók? Milyen változások történtek a kereskedelmi csatornákon, és milyen alternatív beszerzési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Az európai uniós szankciók hatása a nemzetközi logisztikai folyamatokra

Az Ukrajna elleni orosz támadás a logisztikai ágazatra is hatalmas hatással van. A nyugati országok Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciói következtében számos fuvarozó felfüggesztette a szállítmányozási szolgáltatását, és a helyzet rendeződéséig visszatartja a már folyamatban lévő szállítmányokat. Hasonlóképpen, számos hajózási társaság sem hajózik be az orosz kikötőkbe, és a teljes európai uniós légteret lezárták az orosz és a fehérorosz gépek elől. A két országgal szemben bizonyos árukörökben import- és exporttilalom lépett életbe.

Milyen árukörök érintettek?

Az exportot érintő szankciók hatálya alá esnek a polgári és katonai célú termékek (pl. a járműalkatrészek), a luxuscikkek, beleértve a járműveket, a divattermékeket és a művészeti termékeket is.

Oroszország erre válaszul 2022 végéig több mint 200 termék exportját tiltotta meg, köztük a távközlési, az egészségügyi, a járműipari, a mezőgazdasági és az elektromos berendezésekét, illetve a fatermékekét.

Az Európai Unió célja, hogy augusztusig leállítsák az orosz szénimportot, ami az orosz globális szénexport egynegyedét érinti, és évente 8 milliárd eurós bevételkiesést jelent Oroszország számára.

Az Unió további szankciókat is javasol Oroszországgal szemben, ideértve az orosz olajimport megtiltását, amit 2022 végéig kívánnak bevezetni.

A tervezett 6. szankciós csomagról szóló viták pedig a teljes európai uniós gázimport leállításáról szólnak.

Az exporttilalom nem vonatkozik a mezőgazdasági és az élelmiszer termékekre, a humanitárius segítségnyújtásra és egyes energiahordozókra.

A szankciók célja, hogy megbénítsák a Kreml azon képességét, hogy finanszírozza a háborút, egyértelmű gazdasági és politikai költségeket rónak az invázióért felelős orosz politikai elitre, csökkentve annak gazdasági hátterét.

Acél és vas

Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb acél- és vastermelői közé tartozik, ezért a jelenlegi háborús helyzet egész Európában fennakadásokat, illetve jelentős áremelést hozott ebben a termékcsoportban. Ebből a két országból érkezett ugyanis korábban az Európai Unióban felhasznált 150 millió tonna acél közel 10%-a.

Alternatív útvonalként Kína és India jöhet szóba, de a megnövekedett szállítási költségek miatt a cégeknek jelenleg nem éri meg ezekből az országokból importálni. Emiatt annak ellenére is magasak az árak Európában, hogy az elmúlt időszakban Indiában 25%-os áresés volt megfigyelhető, mert a kínálat már jelentősen meghaladja a keresletet.

Az orosz energiafüggés számokban

Oroszország az Európai Unió olajimportjának 25%-át, földgázimportjának 45%-át és szénimportjának 44%-át adja.

Az EU orosz fosszilis tüzelőanyag importja 150 milliárd amerikai dollár értékű volt az előző évben. Az ebből származó bevétel az orosz költségvetés több mint ötödét tette ki, ami közvetlenül finanszírozza a hadigépezetét.

Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés szerkezete országonként eltérő. Leginkább a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország függenek az orosz kőolajtól.

Alternatív útvonalak

Becslések szerint az Európai Unió 44 milliárd euró értékben importált fosszilis tüzelőanyagokat Oroszországból csak a háború kezdete óta, és mivel nem kívánják tovább finanszírozni az agresszív inváziót, alternatív útvonalak keresésére van szükség.

Szén

A jövőben Ausztráliából, Kolumbiából, esetleg Pakisztánból és Indiából érkezhet a szén Európába, valamint Dél-Afrikából csaknem 50 millió tonna.

Olaj

Az Európai Unió jelenleg naponta kb. 3 millió hordó olajat importál Oroszországból.

Ennek pótlására több alternatív útvonal is rendelkezésre áll: az Egyesült Államok legalább 0,8 millió, maximum 1 millió hordó/nap mennyiséget tud biztosítani, Iránból 1,3 millió hordó/nap pótolható, illetve a kanadai, a norvég, a brit és a dániai ellátási láncok átalakításával még naponta 0,8 millió hordó olaj importjára nyílik lehetőség.

Csak 2022-ben a meghozott szankcióknak és az átalakítási terveknek köszönhetően több mint 90%-kal csökkenhet az Európai Unióba irányuló orosz gázimport, és a cseppfolyósított földgáz, az LNG folyamatosan növekvő importja mintegy 50 milliárd köbmétert biztosíthat.

Gáz

Az egyik megoldás lehet a román gázkitermelés, ott ugyanis nemrég elfogadtak egy törvénymódosítást, melynek értelmében a fekete-tengeri régióban beindítják a földgáztermelést.

Azerbajdzsánból, Algériából és Norvégiából tízmilliárd köbméter gáz érkezhet, de kb. 13,5 milliárd köbméter orosz gázt nem fognak tudni idén pótolni.

A földgáz egyik alternatívája a palagáz lehet, ami főleg metánból áll, ami a pala talaj alatti pórusrendszereiben található.

A palagáz lehet a megoldás?

A pala egy finom szemcsés, üledékes kőzet, kisebb terekkel, illetve pórusokkal, amelyekben a gáz van. Kevésbé áteresztő kőzetképződmény, mint a homokkő vagy a mészkő, amelyben a hagyományos gáz fellelhető. Általában jóval nagyobb területen is oszlik el, mint a földgáz, és a hasznosítási aránya is jóval alacsonyabb. Ennek oka, hogy a gáz nehezen áramlik az agyagpalán keresztül.

A legnagyobb becsült palagázmező Kínában van, de a kőzet megtalálható még Albertinában, Algériában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Európán belül pedig Lengyelországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az északi országokban, pl. Norvégiában is.

A palagáz kitermelése hidraulikus rétegrepesztéses technológiával történik. A folyamat során mély lyukakat fúrnak az agyagpala kőzetbe, majd vízszintes fúrást végeznek, hogy nagyobb mennyiségű gázhoz jussanak, mivel a palakészletek jellemzően vízszintesen, nem pedig függőlegesen oszlanak el.

A homokot, vizet és vegyszereket tartalmazó repedésfolyadékot ezután nagy nyomással szivattyúzzák a fúrt lyukakba, hogy megnyíljanak a kőzetben lévő repedések, lehetővé téve a bezárt gáz beáramlását a gyűjtőutakba. A kinyert gázt aztán továbbvezetik a kereskedelmi használatra szánt útvonalakra.

A repesztés számos negatív környezeti hatást okozhat, és potenciálisan káros az ivóvízre, mert szennyezheti azt. Továbbá a kitermeléshez szükséges nagy mennyiségű víz miatt a palagáz kitermelése kifejezetten környezetszennyező megoldás.

Ez a lehetőség tehát alááshatja a kibocsátáscsökkentési célokat, ha felváltja a megújuló energiaforrások használatát.

További aggályokat vet fel, hogy a kitermelés során metán (egy rendkívül erős üvegházhatású gáz) szivárgása is előfordulhat. Ezért a folyamat során kifejezetten nagy elővigyázatosság szükséges, rendszeres ellenőrzéssel.

A palagáz föld alóli kiszivattyúzása továbbá fokozott zajterheléssel, megnövekedett közúti forgalommal és adott esetben enyhe szeizmikus aktivitással is járhat, azaz kisebb helyi földrengéseket is okozhat.

A földgáz ráadásul kisebb mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, mint a szén, amit alternatív lehetőségként a villamos energia termelésére használhatnak fel.

Európa változás előtt áll, ami a logisztika terén korábban nem tapasztalt átalakulásokhoz vezet. Azonban, függetlenül attól, hogy honnan jön az Ön által importált termék, bármilyen vámeljárásban tudunk segíteni, Kínából, Indiából és a NAFTA országokból bejövő áruk esetén is. Ismerjük az uniós szabályokat, naprakészek vagyunk minden egyes uniós szankciót, változást, illetve jogszabályt illetően, és pontosan tudjuk, mi az, amiben még ma is fennakadásmentes külkereskedelmi forgalom bonyolítható Oroszországgal és Belarusszal.

Segítségre van szüksége a vámeljáráshoz, vagy a logisztika bármely területén? Vegye fel velünk a kapcsolatot itt. >>>